Philippe Frett� m�g 1997-ben ny�jott be panaszt az eur�pai int�zm�nyekhez, �s az �gyben a b�r�s�g most hozott �t�letet. A b�r�k elismert�k ugyan, hogy puszt�n a szexu�lis alapon t�rt�n� megk�l�nb�ztet�s ellent�tben �ll az eur�pai egyezm�nnyel, �m egyet�rtettek azzal, hogy a gyermek jogai �rdek�ben korl�tozhat� az �r�kbefogad�si jog.

A b�r�s�g �gy n�gy szavazattal h�rom ellen�ben �gy d�nt�tt: a francia hat�s�gok nem s�rtettek t�rv�nyt, amikor visszautas�tott�k a k�relmet. A b�r�s�g ugyanakkor azt is meg�llap�totta, hogy Franciaorsz�gban megs�rtett�k a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, mivel a k�relmez�t nem id�zt�k meg az �llamtan�cs el�tt lefolytatott t�rgyal�sra, �s k�r�se ellen�re sem t�j�koztatt�k �t az id�pontr�l, �gy a f�rfi nem ny�jthatta be saj�t �szrev�teleit.