Klaus Mann (1906-1949)

N�met reg�ny- �s dr�ma�r�, publicista. A n�met emigr�ns irodalom egyik legfontosabb alakja.

Klaus Heinrich Thomas Mann 1906. november 18-�n sz�letett M�nchenben, Thomas Mann (az �r�) �s Katharina (Katia) Pringsheim (a feminista Hedwig Dohm unok�ja) m�sodik gyermekek�nt. A sz�l�k h�zass�g�b�l hat gyermek sz�letett: Erika (1905-1969), Klaus (1906-1949), Golo, azaz Angelus Gottfried Thomas (1909-1994), Monika (1910-1992), Elisabeth (1918-2002) �s Michael (1919-1977).

Thomas Mann nagyon szigor� volt, megk�vetelte a fegyelmet. Amikor � dolgozott, teljes cs�ndnek kellett lennie a h�zban, ami kb. napi hat �r�t tartott. A gyerekek f�ltek is t�le, de ann�l jobban szerett�k anyjukat.
A csal�d nagyon tehet�s volt. A gyerekek rendszeresen kaptak irodalmi nevel�st. Anyjuk �s apjuk rengeteg mes�t mondott nekik. K�s�bb apjuk minden este felolvasott nekik saj�t m�veib�l, �s minden vas�rnap a nagymama elbesz�l�seit kellett hallgatniuk.
Klaus Mann nagy fant�zi�val rendelkezett. Testv�reinek �r�kig tudott t�rt�neteket mes�lni, �s amint megtanult �rni, verseket, reg�nyeket, ballad�kat, dr�m�kat vetett pap�rra.

1916-t�l 1922-ig a m�ncheni Wilhelm Gimn�ziumba, majd 1924-ig n�v�r�vel, Erik�val az odenwaldi intern�tusba j�rt. Ezut�n priv�t tan�rokt�l vett �r�kat. Egy id� ut�n azonban ez elmaradt, �gy nem tette el az �retts�git. Az �r�sra koncentr�lt �s sokat utazott N�metorsz�gban.

1924 j�nius�ban Mann eljegyezte Pamela Wedekindet, Frank Wedekind �r� l�ny�t. Pamel�t egy �vvel azel�tt ismerte meg nagyb�tyj�n�l, Heinrich Mann-n�l. Szeptemberben Berlinbe k�lt�ztek, ahol Klaus sz�nh�zi kritikusk�nt dolgozott. Ekkor kezdte novell�it �js�gokban �s foly�iratokban publik�lni. Az eljegyz�st h�rom �v m�lva felbontott�k.

1925-ben jelent meg Der fromme Tanz c�m� k�nyve, amely a n�met irodalom els� homoszexu�lis reg�nye. Mann ny�ltan felv�llalta homoszexualit�s�t, annak ellen�re, hogy az a Weimari K�zt�rsas�gban b�ntetend�nek sz�m�tott.
Apja, Thomas Mann �rt err�l egy essz�t, melyben er�sen el�t�lte a homoszexualit�st, holott � maga is az volt, csak � titkolta.
Klaus erotikusan t�lf�t�tt, dekadens, de igen szuggeszt�v korai elbesz�l�sei a n�met romantika, Rilke �s Heinrich Mann hat�s�r�l tan�skodnak.

1925-ben tartott�k dr�m�ja, az Anja und Esther �sbemutat�j�t Hamburgban, melyben Pamela Wedekind, Erika Mann �s a sz�n�sz Gustaf Gr�ndgens j�tszottak. A darab nyilv�nos botr�nyt v�ltott ki, mert k�t n� leszbikus szerelm�r�l sz�lt.
1925-ben jelent meg Az �let k�sz�b�n (Vor dem Leben) c�m� novell�ja. Ugyanebben az �vben tette els� nagyobb k�rutaz�s�t, melynek f�bb �llom�sai Anglia, P�rizs, Marseille, Tun�zia, Palermo, Nep�l �s R�ma voltak.

1926-ban jelent meg Gyermeknovella (Kindernovelle) c�m� m�ve.
1927-ben Heute und Morgen. Zur Situation des jungen geistigen Europas c�mmel utaz�si tapasztalataib�l essz�t jelentetett meg.
1927. �prilis 21-�n, Lipcs�ben mutatt�k be Revue zu Vieren c�m� v�gj�t�k�t, melyben szint�n Pamela, Erika �s Gustaf Gr�ndgens j�tszottak.
1927-1928-ban n�v�r�vel, Erika Mannal nyolc h�napos vil�gk�r�li �tra ment. Ell�togattak t�bbek k�z�tt az Amerikai Egyes�lt �llamokba, Jap�nba, Kore�ba �s a Szovjetuni�ba is.

1928-t�l Mann sokat utazott. Gyakran megfordult P�rizsban, ahol megismerkedett Jean Cocteau-val (1889-1963) �s Andr� Gide-vel (1869-1951).
1929-ben jelent meg Alexander (Alexander: Roman der Utopie) c�m� reg�nye. Ugyanebben az �vben jelent meg K�rbe-k�rbe (Rundherum) c�m� riportreg�nye, melyet n�v�r�vel, Erika Mannal k�z�sen �rt nyolc h�napos vil�gk�r�li utaz�s�r�l.

Korai m�veiben nemzed�ke hely�t �s feladat�t kereste a n�met t�rsadalomban, melyet el�sz�r a p�neur�pai gondolatban v�lt felfedezni. Ezzel kapcsolatos el�ad�sait az 1931-ben megjelent �tkeres�ben (Auf der Suche nach einem Weg) c�m� essz�gy�jtem�ny�ben foglalta �ssze.
1932-ben jelent meg E kor gyermeke (Kind dieser Zeit) c�mmel els� �n�letrajza. Egy �vvel k�s�bb a nemzetiszocialist�k hatalom�tv�tele ut�n Amsterdamon, Z�richen �s Pr�g�n kereszt�l P�rizsba emigr�lt.
A legjelent�sebb sz�m�zet�sben l�v� �r�k k�zpontj�ba ker�lt, amelynek egyik k�pvisel�je lett. K�vetkezetesen �s f�radhatatlanul harcolt a fasizmus ellen. Neve feketelist�ra ker�lt, k�nyveit el�gett�k.

1933-t�l 1935-ig Amsterdamban, a Querido-Kiad�n�l adta ki a sz�m�z�ttek foly�irat�t „Die Sammlung” c�mmel. A lap k�z�ppontj�ban a kult�ra �s az irodalom �llt, m�gis egyre ink�bb a n�ciellenesek f�ruma lett, akik antifasizmusa a sz�vegekben is t�kr�z�d�tt.
A havilap Gide, Heinrich Mann �s Aldous Huxley t�mogat�s�val jelent meg. Az �js�g a m�sodik �vben a kev�s olvas�sz�m miatt megsz�nt.

1934-ben Klaus Mannt megfosztott�k n�met �llampolg�rs�g�t�l. Ebben az �vben jelent meg Menek�l�s �szakra (Flucht in den Norden) c�m� reg�nye.
1934 augusztus�ban megh�vott vend�gk�nt r�szt vett az „Szovjet �r�k Els� �ssz-sz�vets�gi Kongresszus”-�n.

1935-ben jelent meg Patetikus szimf�nia (Symphonie path�tique) c�m� reg�nye. A m� Pjotr Iljics Csajkovszkijr�l sz�l, melyben olykor ism�t felfedezhet� a homoszexualit�s �s a hal�lv�gy.
Klaus Mann t�bbsz�r tart�zkodott Budapesten. Napl�j�ban eml�tett t�bb magyar ismer�s�t vend�gl�t�ja, Hatvany Lajos mutatta be neki. Budapesti tart�zkod�s�nak benyom�sait az emigr�ns „Pariser Tageblatt” c�m� lap 1935. okt�ber 20-ai sz�m�ban megjelent Okt�ber Budapesten c�m� cikk�ben �rta meg.

1936-ban n�gy h�napra az Amerikai Egyes�lt �llamokba utazott, ahol el�ad�sokat tartott.
1936-ban a Querido-Kiad� gondoz�s�ban Amsterdamban jelent meg Mephisto. Egy karrier reg�nye c�m� m�ve. Szatirikus kulcsreg�ny�nek �le a fasizmust kiszolg�l�k ellen ir�nyult. A karrierreg�ny egy sz�n�sz „t�nd�kletes” p�lyafut�s�t �rja le, mely id�ben a h�szas �vek forrong�, z�rzavaros t�rsadalmi k�zeg�b�l a Harmadik Birodalom kegyetlen�l egy�rtelm� vil�g�ba �velt. A m� tipikus jelens�get �br�zol: a n�met szellem beh�dol�s�t a fasizmusnak.
E m� alapj�n k�sz�lt 1981-ban Szab� Istv�n Mephisto c�m� filmje Klaus Maria Brandauer f�szerepl�s�vel, mely 1982-ben elnyerte a legjobb nem angol nyelv� filmnek j�r� Oscar-d�jat.

1937-ben Klaus Mann megkapta a csehszlov�k �llampolg�rs�got.
1937 m�jus-j�nius�ban heroin-elvon�k�r�n volt Budapesten. Az �r� kb. 1930 �ta k�szk�d�tt drogprobl�m�kkal, amikor egy �szak-afrikai �ton kipr�b�lta a hasist. 1934-ben szokott r� a heroinra, �s ezzel egy id�ben gy�gyszereket is szedett. N�v�r�vel, Erik�val k�z�sen drogpartikon vettek r�szt.
1937 szeptember�ben ism�t az Egyes�lt �llamokba utazott el�ad� k�r�tra.

Forr�s: E-kult�ra