Andy Warhol (1928-1987)

Amerikai (USA) mûv�sz, a pop art legismertebb k�pvisel�je. Tanulm�nyai elv�gz�se ut�n 1949-ben telepedett le New Yorkban, ahol rekl�mgrafikusk�nt dolgozott az �tvenes �vekben. A rekl�mok, a ban�lis illusztr�ci�k �s a sajt�fot�k forma- �s mot�vumvil�g�t felhaszn�lva k�sz�tette el els� grafik�it �s v�szonra szit�zott k�peit a hatvanas �vek elej�n, amelyeket 1963-t�l a Factorynak (Gy�rnak) nevezett mûterm�ben �ll�tott el� sorozatban. Az irodak�nt is funkcion�l� Factory az underground kult�ra kultikus helysz�n�v� v�lt, itt gyûltek �ssze Warhol "szuperszt�rjai", akikkel els� filmjeit k�sz�tette, itt mûk�d�tt a Velvet Underground rockzenekar, eg�szen 1968-ig, amikor Warhol - az ellene elk�vetett mer�nylet ut�n - feladta e nyitott �letform�t. Warhol a hatvanas-hetvenes �vek pop �s alternat�v kult�r�j�nak emblematikus alakj�v� v�lt, mik�nt az �ltala bevezetett mûv�szeti elvek �s m�dszerek is (a t�megkult�ra, a fogyaszt�i t�rsadalom term�keinek ikonn� emel�se; a g�pies "term�k-el��ll�t�s" mint alkot�m�dszer; a szerialit�s �s az egyedis�g/egy�nis�g �tk�ztet�se a szt�rcsin�l�s mechanizmus�ban stb.) mind a mai napig �j �s �j k�vet�kre tal�lnak. Magyarorsz�gon 1991-ben volt ki�ll�t�sa a Mûcsarnokban.

�lete

Andy Warhol az amerikai popkult�ra egyik legnagyobb alakja. Andrew Warhola n�ven sz�letett. Sz�lei, Ondrej �s Julia Warhola Szlov�ki�b�l v�ndoroltak be Amerik�ba. K�t id�sebb testv�re volt, Paul �s John. 1934-ben kezdte el az �ltal�nos iskol�t. Tehets�ges gyerek volt, de a Vitus t�nc nev� betegs�g miatt fiatalkor�ban j� id�re �gyhoz volt k�tve. 1942-ben apja meghalt. Az utols� kiv�ns�ga az volt hogy a csal�d megtakar�tott p�nz�t Andrew tanulm�nyaira ford�ts�k. K�v�ns�ga teljes�lt, Andy beiratkozott a Carnegie Institute-ba, �s arr�l �lmodozott, hogy kereskedelmi m�v�sz lesz.

New York-i kommuna

Andew, miut�n diplom�t szerzett, 1949-ben New Yorkba k�lt�z�tt. Egyik ismer�s�vel, Philip Pearlsteinnel k�z�sen b�relt egy lak�st, majd egy kommun�ban �lt. Ez az id�szak az absztrakt m�v�szet alkonya volt. Warhola ekkor m�g csak cip�rekl�mokat rajzolt, �ruh�zi kirakatokat rendezett, �s lapoknak dolgozott. Miut�n New Yorkba �rkezett, nev�t Warhol�r�l Andy Warholra v�ltoztatta. Egyik bar�tja �gy eml�kszik az akkori Warholra: "Noha �gy 19 �ves lehetett, fiatalabbnak n�zett ki. �s olyan f�l�nk volt - ritkas�gsz�mba ment, ha egy�ltal�n megsz�lalt. A kommun�ban lak� egyik l�ny annyira d�h�s lett r� emiatt, hogy hozz�v�gott egy toj�st. �pp a fej�n tal�lta." 1950-ben Pearlstein megn�s�lt, Warhol �s Philip �tjai elv�ltak. Ezut�n Warholnak m�g sok lak�t�rsa volt, de mikor m�r �lland� lakhelyet tal�lt (1952), anyj��rt k�ldetett �s vele lakott majdnem anyja �lete v�g�ig. Andy els� �n�ll� ki�ll�t�sa 1952-ben volt az Hugo Gallery-ben. 1957-re el�g ismert rekl�mszakember lett ahhoz, hogy neki adj�k az Art Directors' Club Medalt. Andy munk�ss�ga sor�n t�k�letesen elsaj�t�totta a mechanikus reprodukci� elj�r�s�nak fort�lyait, �s maga is kidolgozott saj�t technik�kat. Az 1950-es �vek v�g�n m�r rendszeresen ki�ll�tott. 1960-ban �js�gokb�l �s k�preg�nyekb�l k�sz�tett festm�nysorozatot. E munk�i kirakatdekor�ci�k�nt jelentek meg az 57. utcai Bonwit Teller �ruh�zban 1961 �prilis�ban, de egyetlen nagy m�lt� gal�ria sem fogadta be. Warhol az egyik bar�tja tan�cs�ra elk�sz�tette els� doll�rbank�kat �s Campbell-f�le leveskonzerveket �br�zol� festm�nyeit. Majd Marilyn Monroe eredeti f�nyk�pek alapj�n alkotott portr�i k�vetkeztek. A Campbell-f�le leveskonzerveket 1962-ben �ll�tott�k ki Los Angelesben, �sszel pedig a New York-i Stable Gal�ri�ban ny�lt nagysiker� t�rlata. A Keleti 47. utc�ban The Factory (Gy�r) n�ven �j m�termet nyitott, �s bar�tai seg�ts�g�vel m�r t�megesen �ll�totta el� selyemszitanyomatos k�peit. M�terme megtelt transzvesztit�kkal, homoszexu�lisokkal, az underground �let domin�ns egy�nis�geivel. Ez a Gy�r f�nykora: "Ez�stgy�rnak" nevezt�k, mert a fal aluf�li�val volt bor�tva. Ez volt Warhol "2. Gy�ra".

A filmrendez�

1963-ban filmezni kezdett. Legt�bb filmje az unalomr�l sz�lt. Warhol �gy nyilatkozott a mozg�k�peir�l: "�n szeretem az unalmas dolgokat. Az is sz�rakoztat, ha csak �l�k, �s kifel� b�mulok az ablakon. Csak id� k�rd�se. Mindig lehet l�tni embereket, akik folyton az ablakb�l b�m�szkodnak. �s ha nem az ablakb�l mozizom, akkor egy �zletben �l�k, �s onnan figyelem az utc�t. A film sz�momra nem m�s, mint az id�t�lt�s egyik m�dja. "

1968 j�nius�ban Andy Warholra r�l�tt egy labilis idegzet� fiatal n�, aki Warhol Biciklisfi� c�m� filmj�ben szerepelt. Az elk�vet� Valerie Solanas (M�sok szerint a Solanis bet�z�s a helyes v�ltozat �m Valerie hal�loz�si okm�nyain Solanas n�ven szerepel) volt, a S.C.U.M. (Society for Cutting up Men) alap�t�ja - �s egyetlen tagja - aki a tette ut�n p�r �r�val feladta mag�t a rend�rs�gen. Warhol �letvesz�lyes �llapotba ker�lt, az orvosok 50 sz�zal�k es�lyt adtak neki a t�l�l�sre. Fel�p�lt. Warholra jellemz�, hogy k�s�bb mutogatta s�r�l�se nyomait. Tov�bbra is rengeteget dolgozott. Lelkesen j�rt t�rsas�gi �sszej�vetelekre, amelyekr�l hal�la ut�n megjelent napl�j�ban, melyet Pat Hackett �ll�tott �ssze, is besz�molt. Egyik f� j�vedelemforr�sa egy n�met �zletember �ltal folyamatosan rendelt portr�sorozat volt. 1981-ben szerepelt a londoni Royal Academy �ltal �j szellemis�g a fest�szetben c�mmel megrendezett ki�ll�t�son. K�z�s t�rlata ny�lt Le Roi Neimannel �s a fiatal graffitifest�vel, Jean Michel Basquiattal. Warhol 59 �vesen halt meg egy epeh�lyagm�t�t ut�ni komplik�ci�ban a New York-i k�zkorh�zban. A Szent J�nos Baptista Katolikus Temet�ben van eltemetve a Bethel Parkban, Pittsburght�l d�lre. A temet�s�n t�bbek k�zt Yoko Ono is besz�det mondott.

Andrej Warhola 1914-ben v�ndorolt ki Pittsburgh-be, �s 7 �vig dolgozott, hogy Kelet-Szlov�ki�ban maradt feles�g�nek haj�jegyet tudjon k�ldeni. A szinte �r�studatlan rut�n asszony h�rom gyermeket sz�lt Amerik�ban, a legkisebbet 1928-ban, akit az apja ut�n Andrew-nak neveztek el. Hogy a csal�d gyenge angoltud�sa okozta-e, vagy Andrew id�nk�nti epilepszi�s rohamai, nem tudni, mindenesetre a v�konycsont�, t�r�keny fi� alig vett r�szt t�rsai j�t�k�ban, idej�nek nagyr�sz�t rajzolgat�ssal �s a r�di� hallgat�s�val t�lt�tte. 1942-ben, apja hal�l�nak �v�ben, rajztehets�ge r�v�n m�v�szeti k�z�piskol�ba iratkozott be, de a g�tl�sos, pattan�sos kamasz csak lassan illeszkedett be t�rsai k�z�. Iskolai �vei alatt a - Bauhaus szellem�ben - az ig�nyes form�t, a mindenkihez sz�l� m�v�szetet, a hasznoss�got tekintette els�dlegesnek, �s az alkalmazott grafika �rdekelte legjobban. 1949-ben, friss diplom�j�val, New Yorkba k�lt�z�tt, �s a Glamour c�m� divatlapn�l kapott munk�t. Jelk�pesnek is tekinthetj�k, hogy ekkor v�ltoztatta nev�t Andrew Warhol�r�l Andy Warholra, mintha csak ezzel akarta volna zaklatott ifj�kor�t �s beilleszked�si probl�m�it lez�rni. Ett�l az id�szakt�l kezdve azut�n meglep� tudatoss�ggal k�sz�lt az �zleti �s anyagi sikerre, �s finoman kivitelezett rajzaihoz hasonl�an, saj�t egy�nis�g�t is megtervezte. A kem�ny elhat�roz�st, elt�k�lts�get egy na�v, �szinte fiatalember k�p�hez t�rs�totta , amelyhez egy csipetnyi szexu�lis kih�v�st is adagolt. (Erre az id�re tehet�k els� homoszexu�lis p�rkapcsolatai is.)

Warhol munk�i t�ll�pt�k a hagyom�nyos k�z�m�v�szet kereteit, hiszen a fest�szeten k�v�l a rerkl�mgrafika, a k�nyvillusztr�ci�, a szobr�szat, a filmm�v�szet, a f�nyk�pez�s, az �js�g�r�s, a hanglemezk�p- �s lapkiad�s ter�let�n is akt�v volt. Ennek az �sszetett tev�kenys�gnek a sz�ntere 1967-t�l az �ltala �letre h�vott «Factory» (Gy�r) lett, Warhol igazi �lettere, lak�sa �s m�helye. Itt zajlottak h�ress� v�lt performanszai, filmmel, balettel, k�pz�m�v�szettel kombin�lt partijai (Chelsea Girl, The Exploding Plastic Inevitable, Velvet Underground), ahol mind az el�ad�k, mind pedig a n�z�k a kor legismertebb m�v�szei k�z�l ker�ltek ki.

1968-ban egyik munkat�rsa r�l�tt Andy Warholra, �s s�lyosan megsebes�tette. Ezut�n Warhol nemcsak testben, de l�lekben is megt�rve t�rt vissza napokig tart� k�m�j�b�l. «Miel�tt lel�ttek, addig sokszor �gy gondoltam, hogy csak n�ha vagyok jelen, �s val�j�ban csak TV-n n�zem az �let t�rt�n�seit. Mi�ta lel�ttek, az�ta m�r tudom, hogy sosem voltam jelen, mindig csak TV-n n�ztem az �letet» – nyilatkozta.

1987. febru�r 22. vas�rnap d�lut�n, New York, Manhattan, Soho. Egy ki�ll�t�s megnyit�j�n hallottuk a h�rt: Andy Warhol meghalt. A ki�ll�t�terem gyorsan ki�r�lt. Az emberek telefonhoz rohantak. M�v�szek, m��lvez�k, diszk�t�ncosok, melegek, transzvesztit�k, diliny�sok �s exhippik, a sikkesek, a nagyon gazdagok, a nagyon-nagyon gazdagok, politikusok, �r�k, zen�szek, sz�n�szek, a h�rn�vre v�gy�k, a h�resek, a progresssz�vek �s a regressz�vek fel-al� rohang�ltak a v�rosban. P�nik t�rt ki, vagy valami ahhoz hasonl�.
Ki mondja ezut�n, hogy nagyszer� amit csin�lunk, ahogy kin�z�nk. Kinek mutassuk meg magunkat ezut�n?
�sszet�rt a t�k�r

Filmjei

Blow Job (1963)
Eat (1963)
Haircut (1963)
Kiss (1963)
Naomi's Birthday Party (1963)
Sleep (1963)
13 Most Beautiful Women (1964)
Batman Dracula (1964)
Clockwork (1964)
Couch (1964)
Drunk (1964)
Empire (1964)
The End of Dawn (1964)
Lips (1964)
Mario Banana I (1964)
Mario Banana II (1964)
Messy Lives]] (1964)
Naomi and Rufus Kiss (1964)
Tarzan and Jane Regained... Sort of (1964)
The Thirteen Most Beautiful Boys (1964)
Beauty No. 2 (1965)
Bitch (1965)
Camp (1965)
Harlot (1965)
Horse (1965)
Kitchen (1965)
The Life of Juanita Castro (1965)
My Hustler (1965)
Poor Little Rich Girl (1965)
Restaurant (1965)
Space (1965)
Taylor Mead's Ass (1965)
Vinyl (1965)
Screen Test (1965)
Screen Test No. 2 (1965)
Ari and Mario (1966)
Hedy (1966)
Kiss the Boot (1966)
Milk (1966)
Salvador Dal� (1966)
Shower (1966)
Sunset (1966)
Superboy (1966)
The Closet (1966)
Chelsea Girls (1966)
The Beard (1966)
More Milk, Evette (1966)
Outer and Inner Space (1966)
The Velvet Underground and Nico (1966)
The Andy Warhol Story (1967)
Tiger Morse (1967)
**** (film)|**** (1967)
Imitation of Christ (1967)
The Nude Restaurant (1967)
Bike Boy (1967)
I, a Man (1967)
San Diego Surf (1968)
The Loves of Ondine (1968)
Blue Movie (1969)
Lonesome Cowboys (1969)
L'Amour (1972)

Forr�s: Wikip�dia