Oscar Wilde (1854-1900)

Oscar Fingal O'Flahertie Wills Wilde (Dublin, 1854.10.16 – P�rizs, 1900.11.30 ) �r k�lt�, �r�, dr�ma�r�.

El�kel�, m�velt csal�dba sz�letett Dublinban. El�sz�r a dublini Trinity College-ban, majd az oxfordi Magdalen College-ban v�gezte egyetemi tanulm�nyait. M�r itt felt�n�st keltett ruh�ival �s a vall�sok ir�nti tiszteletlens�g�vel. 1878-ban diplom�t szerzett �s Londonba k�lt�z�tt. �letm�dj�nak �s szellemess�g�nek k�sz�nhet�en gyorsan bet�rt a m�v�szi �letbe. Az 1880-as �vek els� fel�ben Angli�ban, az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban tartott el�ad�sokat. Ekkor �rta hull�mz� sz�nvonal� K�ltem�nyeit (1881), valamint a Vera (1880) �s A p�duai hercegn� (The Duchess of Padua, 1883) c. dr�m�kat, amelyek m�g el�g gyeng�k. 1884-ban vette el Constance Lloyd-ot. 1888-ban jelent meg a Boldog Herceg �s m�s mes�k, amit a k�t fi�nak �rt. Ezt k�vette 1890-ben egyetlen reg�nye, a Dorian Gray arck�pe.

1892 �s 1895 k�z�tt Wilde a sz�nh�z vil�g�ban is sikereket �rt el a szipork�z� p�rbesz�dekkel megt�zdelt szarkasztikus kom�di�ival. Ekkor sz�letik a Lady Windermere legyez�je (Lady Windermere's Fan, 1892), A jelent�ktelen asszony (A Woman of No Importance, 1893), az Ide�lis f�rj (An Ideal Husband, 1895) �s a Bunbury (Bunbury: The Importance of Being Earnest, 1895). Salom� (1893) c. dr�m�ja Richard Strauss oper�j�nak librett�j�ul szolg�lt.

Feles�g�t�l 1893-ban elv�lt, �s a p�r �vvel kor�bban megismert Lord Alfred Douglas-szel folytatott szerelmi viszonyt. Homoszexu�lis kapcsolata miatt b�rt�nbe ker�lt. Itt �rta A readingi fegyh�z ballad�ja c. k�ltem�nyt �s a De profundist. Megroggyant eg�szs�ggel szabadult 1897-ben. 1900-ban P�rizsban halt meg agyh�rtyagyullad�sban.

1900. november 30.
Meghal Oscar Wilde

P�rizsban meghal Oscar Wilde �r k�ldõt �s �r�. A dublini Trinity College-ban �s az oxfordi Magdalen College-ban tanult, megszerezte a baccalaur�tust, s Oxfordban Ravenna c�mû k�ltem�ny�vel elnyerte a Newdigate-d�jat. P�ly�j�t d�ntõen befoly�solt�k it�liai �s g�r�gorsz�gi utaz�sai, valamint oxfordi tan�rai, J. Ruskin �s W. Pater. Az õ eszt�tikai elveik r�v�n lett az angol prerafaelita �s a francia szimbolista k�ltõk k�vetõje, a sz�zadv�g angol l'art pour l'art ir�nyzat�nak vez�ralakja. M�r ekkor mindenben a m�ss�got, a gondolkod�s-, viselked�s- �s �lt�zk�d�sbeli k�l�nbs�geket kereste. Londonban gyorsan az elõkelõ t�rsas�gok kedvence lett. 1879-ben jelent meg elsõ versesk�tete, Poems c�mmel. Szellemes elõad�saival, melyeket a sz�ps�g, a dekadens �let�lvezet filoz�fi�j�t hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban �s Kanad�ban. Az 1880-as �vekben jelentek meg dr�m�i: Vera, a nihilista l�ny �s A p�duai hercegnõ. 1884-ben megnõs�lt, k�t fia sz�letett. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglassal, aki maga is �r� volt. Eszt�tikai n�zeteik egybeestek, s bar�ts�guk akkor szokatlan kapcsolatt� fejlõd�tt. Douglas apja, Queensberry m�rki szodomitas�ggal v�dolta Wilde-ot, amire õ r�galmaz�si pert ind�tott. A b�r�s�g v�g�l formailag r�galmaz�s�rt, val�j�ban az ifj� lorddal folytatott homoszexu�lis kapcsolat miatt k�t�vi b�rt�nre �t�lte. Ennek k�vetkezt�ben mind anyagilag, mind t�rsadalmilag t�nkrement. 1897-es szabadul�sa ut�n Franciaorsz�gban telepedett le, s P�rizsban halt meg nagy szeg�nys�gben. Kiemelkedõ alkot�sa a Readingi Fegyh�z ballad�ja, mely a szenvedõ ember �rz�seit, s az angol b�rt�nviszonyokat �rja le, s amely megnyerte sz�m�ra az eur�pai olvas�k rokonszenv�t. Jelentõsek elbesz�l�sk�tetei, A canterwille-i k�s�rtet, a Lord Arthur Saville bûne, A boldog herceg. Wilde szerette mag�t aforizm�kban kifejezni. "A bûn l�nyeges eleme a halad�snak"- �ll�totta, s ebben rokona lett Baudelaire-nek, Poe-nak, Verlaine-nek. Ennek az elvnek legtiszt�bb kifejez�se a Dorian Gray arck�pe c�mû reg�ny, amely egy nagyvil�gi ifj� �let�t besz�li el az �let tetõpontj�t�l a teljes elz�ll�sig. H�res darabja A lady Windermere legyezõje, amelyben az arisztokr�cia �s a nagypolg�rs�g hib�it, �ncsal� vil�g�t veszi c�lba. Franci�ul �rta a Salom�t, a darabot Angli�ban betiltott�k, de Eur�p�ban nagy sikere volt, Richard Strauss oper�t is �rt belõle. Tov�bbi darabjai: A jelent�ktelen asszony, Az eszm�nyi f�rj, s a Bunbury visszat�rtek a v�gj�t�k-mûfajhoz. Wilde nyelvi brav�rjai mellett a jellem- �s helyzetkomikumokat remek�l kiakn�z�, a sz�npadi hat�sokhoz nagyon �rtõ szerzõ.

(Forr�s:Wikip�dia)